MÁGNESES KUKORICA KÍSÉRLET
Készítette: Dr. Erdős Zsuzsa
2020
A kukorica kísérlet alapadatai
A kukorica kísérlet vetésére 2020. július 9-én került sor. Az extrém kései vetés
ide jéhez igazodva rövid tenyészidejű TK 190 (FAO 190) kukorica hibrid kiválasztására
került sor, illetve a kései vetés stressztényezőként szerepelt vizsgálatainkban.
A terület talaja jellemzően gyengén humuszos homoktalaj. A mintavétel a talaj
felső 0-30 cm rétegében történt. A talajvizsgálat eredménye szerint a kémhatás gyengén
lúgos (pH 7,42). Az Arany-féle kötöttség értéke 31, ami arra utal, hogy a talaj szerkezete
laza, könnyen művelhető. A talaj humusztartalma közepes (1,98 (m/m)?4). A mésztartalom
alacsony, a vizsgált rétegben csak helyenként fellehető. A nitrogén, foszfor és kálium
ellátottsága a talajnak közepes.
A kukorica kísérlet öntözése
Az öntözés mikro szóróftjjel történt. A kísérletben normál öntözővizet (kezeletlen),
valamint a mágneses berendezéssel kezelt öntözővizet alkalmaztunk. A kísérlet ideje alatt
289 mm természetes csapadék hullott. Az öntözés esetén a kezelt és a kezeletlen területen
egyaránt 98 mm csapadékot juttattunk ki. A kettő együttesen 387 mm csapadékot jelentett
a — kukorica tenyészidőszakában. A — kijuttatott — víz — mennyiségét — illetve a
csapadékmennyiséget az /. ábra szemlélteti részletesen.
A kukorica kísérlet NDVI értékei
A kukorica tenyészidőszakában több alkalommal mértük a növényzeten NDVI
(Normalized Difference Vegetation Index) értékét, mely az adott növényi felület
vegetációs aktivitását fejezi ki. A NDVI érték szorosa korrelál a vizsgált területen lévő
növényzet fejlagos klorofill tartalmával. Az első vizsgálat a virágzás kezdeti időszakában
(2020.08.27.) történt Trimble GreenSeeker kézi szenzorral (/7. kép). A kapott értékek
alapján a kezelt terület NDVI értéke 0,80, míg a kezeletlen vízzel öntözött kukorica esetén
0,76 volt az átlag érték.
szeptember 21-én a kezelt növények (0,76) esetében ismét magasabb értéket
mértünk, mint a kezeletlen (0,72) tekintetében. Az ezt követő vizsgálati időpontban
(2020.10.05.) szintén magasabb volt a kezelt terület (0,74) NDVI értéke, mint a kezeletlené
(0,68). A kísérletben az utolsó NDVI mérésre 2020. november 12-én került sor (2. kép).
Ezen vizsgálat során is azt állapíthattuk meg, hogy a kezelt kukorica NDVI értéke nagyobb
volt (0,37), mint a kezeletlen kukorica NDVI értéke (0,33) (2. ábra).
A kukorica kísérlet növényi paramétereinek értékelése
A mintagyűjtés 2020. november 26-án történt. A begyűjtött ismétlésenként 10 db
növényminta feldolgozása 2020. november 26. és a 2020. december 4. között zejlott. A
teljes növényminta esetén vizsgáltuk a növénymagasságot, a növényenkénti levelek
számát, a levél hosszt, valamint a levél szélességét. A növényeken található
kukoricacsövek kézi lemorzsolása is megtörtént.
A vizsgálatok során megállapítottuk, hogy minden növényi tulajdonság esetén a
kezelt területről származó kukorica növények paraméterei bizonyultak jobbnak (1.
táblázat).
A kukorica betakarítása 2020. november 26-án történt. A betakarítást követően a
kukorica szemnedvessége a kezelt parcellákban átlagosan 5,9826-kal alacsonyabb volt,
mint a kezeletlen parcellákban. A parcellából származó magmennyiség és a szemnedvesség
adatokból meghatároztuk a 14,596-os nedvességtartalomra átszámított hektárra vetített
terméseredményeket. A kapott értékek azt mutatták, hogy a kezeletlen parcella
terméseredménye 2648,29 kg/ha, ezzel szemben a kezelt kukorica terméseredményeA Water2Farm jelentősége
4081,01 kg/ha volt.
A kísérletből származó kukoricaszemek laboratóriumi vizsgálatának értékelése
október 6-án megtörtént az első mintaszedés a laboratóriumi vizsgálatra,
melyet a Bálint Analitika Kft. Laboratórium (NAH-1-1666/2019) végzett. 20 db
kukoricacső letörése történt meg a részterületekről. Ennek megfelelően a kezelt terület
átlag csuhéleveles cső súlyai 245,9-286,6 g között változott. A kezeletlen kukorica esetén
a csősúlyok kevesebbek voltak (139,6-203,8 g). A laboratóriumi vizsgálat eredménye
alapján a kezeletlen kukorica szárazanyag tartalma 40,04-44,64 m/m”46 között alakult, míg
a kezelt esetében ez az érték 57,53-57,57 m/m?6 között változott. A fehérje mennyiség
esetében is megfigyelhető, hogy a kezelt kukorica szemtermésében magasabbak voltak az
értékek. A kezeletlen kukoricacsövek szemtermésének fehé:je tartalma 4,53-5,01 m/m?
volt, míg a kezelt esetében ez az érték 6,46-6,64 m/m”6 között változott, így 28-4626-kal
nagyobb fehé1je tartalom figyelhető meg az öntözővíz mágneses kezelésének hatására.
A második laborvizsgálati mintaszedésre 2020. november 3-án került sor, ahol 20
db cső került begyűjtésre kezelésenként. A kapott vizsgálati eredmények azt mutatták,
hogy minden vizsgált paraméter esetén a kezelt kukorica jobb beltartalommal rendelkezett,
mint a kezeletlen (2. ábra).
A tenyészidőszak végén szintén megtörtént a kukoricaszemek laborvizsgálata
(2020. november 26.), mely 10 db kukoricacsőről származott. A kapott beltartalmi
vizsgálati eredmények alapján a lizin, a nitrogén és az összes cukor esetében a kezelt
kukorica értékei voltak magasabbak. A nitrogén, a fehé1je és a szárazanyag tartalom értékei
a kezelt és a kezeletlen parcellákban hasonlóan alakultak (3. táblázat). A kezelt területről
származó kukoricacsövek átlagos súlya (csuhélevéllel) nagyobb volt (1131 g), mint a
kezeletlen kukoricacsövek súlya (520 g).
